Ma találkoztam Maldív legidősebb fájával!  Az ország 1190 korál szigetének egyikén, Thulhagirin nyaraltunk. A rendkívül nyugalmas időtöltésünket csak egyetlen malei kirándulással tettük izgalmasabbá. Itteni kis hajóval, dhonival tettük meg az egy órás utat, a korál zátonyok védelmében nyugodt Indiai-óceánon. Természetesen a kirándulás előtt útikönyvből, utazási irodák tájékoztatóiból felkészültünk a kis ország liliputi fővárosának látnivalóiból. Az ország az óceánban ugyan nagy helyet foglal, de korál szigetek tetején alakult száraz földje csupán 298 km2, lakósai alig vannak többen, mint Debrecen város polgárai, pontosabban 396 ezren. Valóban kicsi ország, melynek fővárosa, Male szigete is rendkívül kicsi. Egyik irányban sem hosszabb két kilométernél és lakóinak száma is csak 103 ezer. A tájékoztatók nem sok látnivalót kínáltak, de úgy gondoltuk, hogy egy kicsit beleláthatunk ennek az érdekes országnak a hétköznapjaiba.

A dhoni gyorsan kötött ki a városka kikötőjében. Az üdülőszigetről érkezett alig több, mint egy tucat kiránduló gyors egymásutánban lépett partra, rögvest a főváros szívében. A hajót már várták partról integető idegenvezetők! Kiszállva, nyelvtudás alapján három csoportra osztották maroknyi csapatunkat és már bele is kezdtünk a városnézésbe. Először azt gondoltam, hogy a világnak ennek a felén járatos erőszakoskodásról van szó, de gyanúnkat eloszlatta az utasokat tartalmazó névsor, mely az idegenvezetők kezében volt. Aztán megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a sok-sok turista mindegyike idegenvezetővel sétál a kicsiny fővárosban. Ez is egy megdöbbentő és kedves jelensége a malei, rendkívül jól szervezett idegenforgalomnak. Idegenvezetőnk a séta során tájékoztatott az ország iskolarendszeréről is. Elmesélte, hogy a szigetország második anyanyelve az angol, és egyetlen főiskolájának szakiránya az idegenforgalom. Így lehet, hogy az ország legnagyobb bevétele a halászat mellett a turizmus és így lehet, hogy legalább négyszer annyi turistát tudnak fogadni, kényeztetni, mint amennyien az országot lakják. A mi vezetőnk a kikötőből talán száz méterre a sziget belseje felé vezetett minket és az Iszlám Központ után az útikönyvek áltál is említett másik látványosságot, a Szultán parkot mutatta meg. Kicsi ország, kicsi fővárosának kicsinyke parkját. Valamikor itt állt a portugál gyarmat alól felszabadító szultán palotája. Ma már csak a helyére épült, nem túl jelentős épületet lehet látni. És itt áll a  kínai nagykövetség régi épületéből átalakított Nemzeti Múzeum is. A park nem a legjelesebb látnivalója Malénak. Négy oldalról utcák, az utcák túloldalán épületek határolják, benne talán négy szabályos vonalvezetésű út. A növények nem a trópusi sűrűségben állnak, hanem olyan elrendezésben, mint nálunk. Ez az általunk megszokott szerkezetű parkocska többnyire a Maldívon honos, trópusi növényekkel van beültetve. Az idegenvezetővel végig sétáltunk a casuariával,, az itt élő egyetlen fenyővel szegélyezett sétányon és annak végén a Nemzeti Múzeum épülete előtt megálltunk a park legnagyobb fája előtt, egy akáciánál. A fa valóban figyelemre méltó. Uralja a parkot. Mintha őrt állnak sarkában, a többi növény fölé magasodva. Nekünk, akik a Kárpát-medence több méter vastag, kövér termőtalajához szoktunk talány, hogy a korál zátonyokon élő növények milyen talajból táplálkoznak? Nos, ez az akácia igencsak terjedelmes gyökérzettel rendelkezhet, ha bírja tartani nagy terhét és tudja táplálni hatalmas testét. De, mint a legtöbb fa, e titkát ő sem tárta fel. A törzse vaskos, egyenes, nem túl magas, talán ágaskodva legalsó ágait el is lehetett volna érni. Körbefogni három öl kevés, négy öl pedig már sok. A koronája fajtájának megfelelően hatalmas ernyőként terül szét. Négy erős vázága sűrűn elágazva, nem túl meredeken indul az ég felé. Ágainak végei húsz méter fölé nyúlnak. Hajtását, levelét lentről nem is látni. Egy óriási, tarka levelű szkindapszusznak nyújt támaszt. Vígan kapaszkodik fel rá, élvezi azt a szűrt fényt, melyet a korona számára átenged. A fa hatalmas, talán a szigetek egyik legnagyobbika, de nem ezt a fát mondta idegenvezetőnk Maldív legöregebb fájának.

Lukács Zoltán: Maldív legidősebb fája teljes terjedelemben olvasható - megnyitás (.pdf)