Tiszakürt Jász-Nagykun-Szolnok megye területén fekvő tiszazugi község, mely a Tisza bal partján helyezkedik el.
A község a Kecskemét - Kunszentmárton - Tiszaföldvár háromszögben helyezkedik el, megközelítése ezekből az irányokból lehetséges.

Az Arborétum egy olyan terülten fekszik, mely korábban árterület volt, északi oldalán a Tisza-gát határolja.



Az olasz származású Bolza József fia, Bolza Péter, amikor Tiszakürtön letelepedett, építtetett egy kúriát, közben megkezdte az arborétum fásítását. Később családi összefogásban édesapjával, Péter elsőszülött fia, József volt segítségére a munkálatok során.

A tájépítészet elveit tartották szem előtt, mely ma is példaértékű a kertészmérnök hallgatók számára, a betelepítendő fák és cserjék megválogatásakor ügyeltek arra, hogy a külföldről hozott, a klímát tűrő növények mellett az őshonos, már meglévő fák is megmaradjanak az árterületen.



A külhonos növényeket és az alföldi fajokat olyan művészi módon sikerült egymás mellett nevelni, hogy rendkívüli változatosságot mutató kertet alakítottak ki közösen. A színek és formák játéka ötvöződik a magába ölelő természet és a végtelen táj érzésével, egyetlen kertben.

Az átalakított, keményfás őspark 1962 óta működik arborétumként, ekkor került Bauecker Alajos, a Szarvasi Arborétum vezetője szaktanácsadóként a rekonstruálást végző csapat élére.

Ekkor a háború és a "mindenki kertje" időszaka után már csak 450 taxont számláltak meg a kertben. Az Öregpark felújítása után 17 hektáron, 400 taxon 2000 növényfaját mutatták be az új úthálózat mentén.

1975-ben újabb 10 hektárt csatoltak az arborétumhoz és bevezették a rendszertani megnevezéseket, a jeltáblázást, mely mára igencsak elavult, és nem természetvédő módon, a fákra szögezve, drótozva fedi fel a növények kilétét.
A Tisza vize ma már nem nagyon alkalmas fürdőzésre, azonban hajózásra ma is kiváló, vízi kirándulások kedvelt helye, a gát és környezete pedig a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzethez tartozó természetvédelmi terület.

Az Arborétum akadálymentesítése kétéves múltra tekint vissza, míg a szépen faragott, népművészeti remekmű kapu 1986-ban készült el.

1974 és 1984 között több fafaragó tábort rendeztek, amelynek munkái kissé viharvert állapotban, megfakulva, mohosodva, repedezve, de tiszta környezetben vannak kiállítva, beépülve a környezetbe, annak szerves részét képezik.
Az arborétum 1971 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület, amely dr. Varga Lajos és Papp József lelkes munkájának az eredménye.

A 60 hektáros Tiszakürti Arborétumban három jelentős fafaj tagjai találhatók meg az erdősített részeken, a kocsányos tölgy, a magyar kőris és a mezei juhar, de nagy számban él itt platán, más tölgyfajok, juharfajok, fenyőfélék és a cserjeszinten több, különlegesnek számító évelő növény. A dendrológiai gyűjteményben jelenleg 1500 faj egyedei találhatók meg.

Nevezetes fája a hármas platán, melyet a visszaemlékezések szerint a természet alkotott három fiatal csemete egymás mellé telepített egyedeiből.



Különböző hosszúságú sétautak és pihenőhelyek teszik változatossá az itt eltöltött napot, a Kilátó pedig különleges panorámát kínál a bátor vendégek számára.



A tisztások mentén fából készült padok és asztalok csábítják pihenésre a szemlélődő látogatókat, a főbejárat mellett pedig csoportok tudnak leülni a fedett, körül nyitott, az arborétum panorámáját láttató részen. Ez a kialakítás különösen kedvez a kihelyezett környezetismereti óráknak, melyhez gyakorlott szakmai ismertetést és vezetést is lehet kérni.

A korral haladó vezetőség hagyományteremtő szándékkal rendezett 2008-ban Szent Iván éji tűzgyújtást.

Forrás: Nevezetesfák.hu
Fotók: Erdei-Gulyás Gabriella

Fa.lap.hu | Nevezetesfa.lap.hu