MENÜ NYIT
MENÜ ZÁR

Az Ásotthalmi Ruzsa-fa

A fának két legendájáról olvashattunk, de én egy harmadikról is tudok, és nem biztos, hogy nem kering több az alföldi erdőkben, a tanyalakó emberek fejében.

Az egyiket Kiss Ferenc adta közre, azt, hogy a fára jeleket aggattak, melyek mutatták a zsandárok járását.

A másikat, a menedéket adó fa legendáját Balogh András írta le. Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva elbújt, és üldözői a lovas nélküli lovat üldözték tovább.

A harmadik egy romantikusabb történet, mely szerint Rózsa Sándor ez alatt a fa alatt kötött házasságot. Apósom, aki a környékben tanyagazda volt és a családi legendárium szerint érdekes módon őrizte Rózsa Sándor emlékét, nékem egy másik fát mutatott, mint az esküvő színhelyét.

Ahogy a fában nem, úgy a menyasszony személyében sem tud a hagyomány egyességre jutni. De minél több fáról és minél több menyasszonyról szállnak a hírek, annál bizonyosabbak. De nézzük, meg ki is volt Rózsa Sándor? . . .

. . .Térjünk vissza az idő vizsgálatához. Tehát a Kiss Ferenc által említett menekülésre vagy 1836 és 1857 között került sor, vagy 1867 és 1869 közötti két évben. Hogy Rózsa Sándor a fára fel tudjon kapaszkodni ahhoz legalább 50-60 évesnek kellett lenni. Az 1800-as évek elején, az első nagy szegedi erdősítés időszakában, Vedres István idején ültethették. Ha ez igaz, akkor a fa Rózsa Sándor első bujdosása idején 50, második bujdosásakor 60 év körül van. Tehát a Ruzsa-fa akár meg is segíthette Rózsa Sándort, alsó ágát nyújtva néki. . . .

ruzsa-faA Ruzsa-fa

Tábla ugyan nem jelzi, de könnyű felismerni. Jó egy fejjel a többi fa fölé magasodik, és közvetlenül az erdei út mellett áll úgy, hogy még be sem kell bújni a fák közé, hogy lábai elé járuljunk. Persze, hogy út mellett magasodik, különben, hogy tudott volna a híres betyárvezér menekülés közben a fa alsó ágára kapaszkodni! Mint ahogy azt Balogh András írta. Rapaics Raymund a fát fehér nyárnak határozta meg, már pedig a Ruzsa-fának mondott fa szürke nyár! Milyen az élet! Lehet, hogy az írás a fa fajában tévedett, de a legendában nem? Már pedig ez szürke nyár. Megítélésem szerint az 1800-as évek elején ültethették, Mária Terézia rendelete által előírt telepítésekkor, Vedres István idejében. Sejtésem szerint a fa körülbelül 200 éves. Az biztos, hogy törzse 510 cm körméretű és magassága a 25 métert meghaladja. Gyökérzete láthatóan rendben van. Gyökérnyakon odvasodás nem található. A fa teljesen szabályosan egy törzsű. Nagy üregek nem láthatóak rajta. Törzse magas, a korona a földtől jó tíz méterrel ágazik el, közel két egyforma erős vázágra. Koronája nem túl terebélyes. Talán már az öregedés, a visszahúzódás időszakában van? Ezt az egy jelet leszámítva, és azt, hogy a fán néhány száraz ág van, a fa jó egészségnek örvend. Életét jelentősen befolyásolhatja a szárazság, amelyen talán a korona alatti növényzet kiirtásával lehet segíteni.

Ruzsa-fa 2008. évben
A Ruzsa-fa története, a róla megjelent írások (1929-től) >>itt letölthetők.

Fa.lap.hu | Nevezetesfa.lap.hu

Garden Kft.: 1214 Budapest,
II. Rákóczi F. út 324.

telefon:
06 1 277 9535
06 1 277 4822

fax:
06 1 425 3711
e-mail:
gardenkft@gardenkft.hu