Az egyik legöregebb fa

Győr híres városától egy napi járásra, az öreg Dunától tíz nyíllövésre, Héderváron áll az ország egyik legidősebb fája. Még az is meglehet, hogy ez a fa csonka országunk legöregebb fája. Lehet, hogy a ma élők közül ez a fa eresztett legkorábban gyökeret az édes anyaföldbe. Bár olyat kijelenteni, hogy valami a "legkorábbi, vagy legnagyobb", ahhoz nagy tudás, vagy tudatlanság kell, és én sajnos sem annyit és sem olyan keveset nem tudok a fákról, hogy bármelyiket is a legöregebbnek merném mondani. Aki ilyet állított, az a közelmúltban bekövetkezett pusztulásáig a Zsennyei Ezeréves Tölgyet mondta a legöregebbnek. Ez fa Vas megyében, Zsennye határában állott, és majd 10 méter átmérőjű törzset fejlesztett. Pusztulása után a hédervári tölgy lépett a legöregebb fa helyébe.
. . .
Szélvihar szelek havában

2007. esztendő április havában szélvihar kerekedett, Hédervárt ostromolta. Körbetáncolta Árpád tölgyét és óriási ágait törzséről lecsavarta. Egyetlen öles ágát kímélte csak meg, de a pusztító szél ezzel a fa életének is megkegyelmezett. Hónapneveink, melyek idegen, latin eredetűek becsaphatnak bennünket. Az év utolsó, sorban a tizenkettedik hónap neve december, ami deákul tízet jelent. A november kilencet, az október nyolcat, a
szeptember hetet. Két hónapot elcsúszott a hónapok idegen neve. Úgy tudunk az esztendő járásában rendet tenni, ha visszatérünk naptárunk régi elnevezéseihez. Nem csak a számolás áll helyre, de a hónapok neve segít eligazodni az esztendő járásában, de még a világ rendjében is egy kicsit. Azért mesélem ezt, mert a hédervári Árpád-tölgy legutóbbi történései is beszédes hónapokban történtek. A szélvihar szelek havában pusztított, és gyógyításán áldás havábanfáradoztunk!


A tölgy leszakadt ággal, 2007. esztendő, szelek havában

Úgy látszik, hogy aki vihart támasztotta a fát nem akarta teljesen elpusztítani. Sok vihart megéltem, sok szél kaszálta fát láttam viharsírban elmúlni, és mondhatom, hogyha a szél végezni akar egy fával, akkor azt tövestől kicsavarja. A mi legendás fánk törzse állva maradt. Egészséges gyökereivel a földbe kapaszkodik, mint ahogy mi is a régi idők történéseibe kell, hogy kapaszkodjunk.

A fa öles ágai négyen voltak, mint az évszakok és a négy égtáj felé meredeztek. A pusztító vihar után a négy ágból csak egy maradt épen. Csodálatos módon éppen az a hatalmas ág menekült meg a vihar elöl, amelyik a szomszédos templom árnyékában bújt meg! Mintha valamit jelezni akarna a sebesült fa megmaradt karja, úgy mutat megmenekült ágkarja a templom kettős keresztjére. És ennek a templomnak a legöregebb falait Árpád idejében építették. Így a fa és templom régóta ismerik egymást, öreg barátok! Eddig az idős tölgy védte Isten házának
bejáratát, most az épület védte a fát széltől.
A templomnak is van egy meséje, ami a régi időkbe nyúlik vissza. . . .

A fa ápolása

. . . mi legyen a gyógyítás módja? A beteg törzset kell alaposan meggyógyítani. Mindezt úgy, hogy megtisztítjuk a beteg, odvas részektől, hogy a további fertőzést elkerüljük. Az eddig alátámasztott vázágat pedig felülről kötözzük meg egy magas faszerkezethez.
. . .

A fa gyermekei

A fa alól összegyűjtöttük a lehullott makkokat, melyek magukban rejtik az Árpád-tölgy örökségét. Ha ezek a makkok fává cseperednek, akkor az Árpád-tölgy nem hal meg, gyermekeiben tovább él.

Örök időkre megőrzi a hosszú élet tudását, a túlélés titkát, és talán a meséket is. . . . .


A fa 2009. esztendőben

Hédervári Árpád-tölgy története, megmentése teljes terjedelemben >> itt olvasható.

Nevezetesfa.lap.hu | Fa.lap.hu