Az öreg fa

A szőkedencsi hárs korát 700 évesre becsüljük, tehát az Árpád-ház kihalása környékén láthatta meg a napvilágot.
Gyökeret azonban még ennél is korábban ereszthetett! A körben álló, szorosan egymáshoz simuló hatalmas törzsek, arról árulkodnak, hogy ők egy anyanövény sarjai. Ha ez így van, akkor az anyatő akár Szent István királyunk országlását is láthatta, sőt, még Árpád apánkat is megérhette. Ami nekünk történelmi távlat, az ennek a fának nem is oly nagy idő! A nagy öreg sok régi történetet ismerhet, nagy tikokat őrizhet.



A szőkedencsi hárs az ország nevezetés fáinak egyike. Kevés hatalmasabb, öregebb hársról tudunk! Érdekes, hogy az öreg fák régi kutatói, Kaán Károly, Rapaics Raymund, Balogh András nem említették. Az újabb idők fa rajongói már hírt adtak róla. Tardy János a "Magyarországi települések védett természeti értékei" című nagy összeírása említi a fát. Így ír róla: "Kora és mérete alapján dendrológiai ritkaság, és az országban talán egyedül
álló példány". Pósfai György faimádó megmérte és bemérte a temetődombi óriást.  . . .

A hárs titka

A temetőben mindig sok titok lakik. Titkot őriznek azok, akiket itt eltemettek, talán tikot őriznek azok is, akik halottaikhoz járnak látogatóba, de sok titok tudója lehet a temetődombi hársi is. Talán a gondoskodást úgy hálálta meg, hogy egy titkát nemrégiben feltárta, melyet most látogatók is láthatnak. A falu őrizte emlékét egy kápolnának, vagy templomnak mely a hárs mellett ált egykoron, még a török idők előtt. Az ápoláskor ásott árok felfedte ennek a templomnak romjait. De az árkot a kíváncsiság tovább mélyítette. A mélyülő árok még régebbi idők, Árpád-
kori templom maradványait tárta fel.  . . .



A fa története, ápolása >> itt letölthető.

Nevezetesfa.lap.hu | Fa.lap.hu