A bíbor kaurifenyő (Agathis australis) új-zélandi tőzegmocsarakban megőrződött maradványaiból térképezik fel a kutatók az elmúlt harmincezer év éghajlatváltozásait.



Míg az időjárási adatokat csupán másfél évszázada regisztrálják rendszeresen, a fák révén több száz, vagy akár több ezer évre visszamenőleg is meg lehet ismerni az éghajlatban végbement változásokat - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján.

A fák évgyűrűi az évszakok miatt alakulnak ki: másképp növekszik a fa télen és nyáron. Az évgyűrűk között azonban aszerint is különbség van, hogy az adott évben csapadékos, vagy szárazabb, melegebb, vagy hidegebb volt-e az időjárás. Az évgyűrűk pontos adatokat tárolnak a korabeli légköri szén-dioxid koncentrációjára vonatkozóan is. A kaurifenyők akár kétezer évig is élnek, eközben törzsük vastagsága elérheti a négy métert. Sehol a világon nem áll a rendelkezésre ekkora időintervallumot felölelő őskori faanyag, mint Új-Zélandon.

Az Új-Zélandon begyűjtött famintákat Nagy-Britanniába szállítják. Az Oxfordi Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatóinak részvételével zajló projekt során a tőzegmocsarak által megőrzött óriásfenyő-maradványokat radiokarbonos kormeghatározásnak vetik majd alá. A tőzegből előkerült némely famatuzsálem 130 ezer éves, a kutatók vizsgálataik során azonban leginkább az elmúlt harmincezer évre összpontosítanak, és különösen a legutolsó jégkorszak végén történt változások érdeklik őket. A faminták mellett régészeti leleteket is vizsgálnak.

Christoper Ramsey, az Oxfordi Egyetem régészprofesszora szerint a radiokarbonos vizsgálatok révén új ismereteket nyernek a légkör és az óceánok kölcsönhatásairól, a múltbéli éghajlatváltozásokról és az azokhoz való emberi alkalmazkodásról. A projektet irányító Chris Turney, az Exeteri Egyetem professzora arra helyezte a hangsúlyt, hogy a múltbéli éghajlatváltozásokat megismerve helyesebben ítéljük meg a jövőbeli klímaváltozások által támasztott kihívásokat.

Forrás: Múlt-kor.hu

Fa.lap.hu | Ökológia.lap.hu | Nevezetesfa.lap.hu