Faápolási technikák 1. állomás

A faápolás szakmai fogásait a Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában mutatjuk be. A faápolási bemutató egy sétára invitálja az egyetem hallgatóit és más érdeklődőt, melynek 18 állomása a faápolás 18 különböző mesterfogására hívja fel a figyelmet.

A fák természetes védekezési képessége
A sérült fa képes az ép szövetek és a sérült szövetek közé egy erős gátat építeni. A gát elválasztja a korhadó részeket a sértetlen szövetektől. Nem engedi az egészséges szöveteket megfertőzni. A gát egy-két sejtsorból áll. A védelmet biztosító szövet sejtjeinek plazmája felszívódik, sejtfala megvastagodik. A mandula terméshéjának belsejéhez hasonló állagú szövet alakul ki. A gátképező szövetet a kambium és az osztódó képességüket visszanyert, másodlagos osztódó szövetek képzik. A kambium gyermekeként született védelmi zóna a gátzóna. Ez a védelmi rész alakul ki a leggyakrabban, és az működik a legmegbízhatóbban. A gátzóna a farész és háncsrész határán alakul ki. A hossztengely irányában, a sérülést felülről és alulról lezáró védelmi zóna és a bélsugár felöl záró védelmi zónát másodlagos osztódó szövetek képzik. Ez a védelmi zóna gyengébb támasza a fának. A védekezési zóna nem feltétlen lép működésbe minden esetben.

A védekezési zóna működik, ha:
- A faj, fajta hajlamos rá,
- A fa jó egészségi állapotban van,
- Jók a környezeti feltételek.

A kialakult védekezési zóna felszívódhat. Ennek oka:
- Fa öregedése,
- Rossz kondíció
- Mostoha környezeti feltételek

A fák kezelése során a védekezési zónát nem szabad megsérteni!
A faápolás módszereivel a fa védekezési képességét kell segíteni!

A védekezési zónák elhelyezkedése ágelágazásnál:
A védekezési zóna az ágelágazásokban is jól működik. Áldásos tevékenysége megfigyelhető a természetes ágtisztulás következtében kialakult gyakori és szép gyógyulásoknál. Az ágelágazásoknál a kambium lép működésbe. Gátzóna alakul ki. A védekezési zóna működésének helyét a kéreg sok fajnál jelzi. Az ágak találkozásánál az edénynyalábok összefonódásának helyét az ágkéreg fok jelzi. A kallusz képződésének helyéről az elágazó ág tövében kialakult gallérszerű szövetképződés árulkodik. Ez az ágkéreg gallér. Az ágkéregfokba és az ágkéreg gallérba nem szabad belemetszeni!