A második világháborús hadigazdálkodás idején tömegek számára vált mindennapossá a városi kertészkedés. Rosta Gábor új könyve, A városi tanya a válság idején alkalmazható intézményes praktikák múltbeli és jövőbeli világáról szól.



A városi tanya című könyv abból a helyzetértékelésből indul ki, miszerint a történelemben először a városlakók többen lettek a Földön, mint a vidékiek. Márpedig e demográfiai tény alapvetően változtatja meg az élelmiszerfogyasztás korábbi mintázatát is. Új keletű élelmiszer-biztonsági bajaink tovább fokozzák a helyi élelem iránti igényt, az önellátási törekvéseket.

A második világháborút megélt generációk sikeresen maguk mögött hagyták a nehéz időket, az utánuk következő nemzedékek elég nehezen boldogulnak. A történelemben pedig jólét és szegénység mindig is váltogatta egymást; érthetetlen miért is gondoltuk-gondoljuk azt, hogy az elmúlt évtizedekben megszokott gazdasági növekedés örökké tart majd?



Nagy-Britannia a világháború alatt - a nemzet túlélése érdekében - helyben termelt élelmiszerrel segített magán: az élelmiszer-behozatalt az import függőséget a legmagasabb szintű önellátással váltotta fel. Nem maradt föld művelés nélkül: mindenhol burgonyát, zöldségeket, gyümölcsöt termesztettek. Állami juttatásként járt a földhasználat. A Victory Gardens, vagyis Győzelem kertek mozgalma elérte, hogy az önkormányzatok művelhető földterületet adjanak minden igényelőnek, a szabályozás előírta, hogy legalább 250 négyzetméternyi földet kell adni mindenkinek, aki vállalja annak megművelését. A gyerekek az iskolában központi elosztás útján jutottak tejhez. A saját művelésű kertekből a háztartások kalóriabevitelének legalább fele származott.

A háború által közvetlenül nem sújtott Egyesült Államokban is működtek a Győzelem kertek: 1944-re annyira felfejlesztették a programot, hogy az amerikai asztalokra kerülő zöldségek kétötöde a saját művelésű kertekből került ki.

Eleanor Rooseveltnek már volt konyhakertje a Fehér Házban, most Michelle Obama hozott létre hasonló veteményes kertet a Fehér ház parkjában.

Az egészségesebb táplálék érdekében létrehozott 100 négyzetméteres biokonyhakertben 55 zöldségnövény mellett eperágyás és méhkaptár is található.

A válság rendszerint a leginkább exportfüggő országokat bírta rá példamutató önellátásra és takarékosságra. Most azonban a világ felgyorsult átalakulását egyre intenzívebben éljük meg, anélkül, hogy tanulnánk a múltbeli tapasztalatokból, őseink tudásából. A válságban rejlő lehetőség életstratégiájának megtalálásában segít ez a könyv, a bolygó adottságaihoz és a természet rendjéhez igazodó önellátó, takarékos szemlélet érzékletes bemutatásával. A mintaadó történeti példák alapján lehetséges a megújulás: olyan életformát is kialakíthatunk, amely ökológiailag üdvös, társadalmi és gazdasági szempontjaink szerint hosszútávon fenntartható.

A közösségi kertek szervezésének részletei a www.avarositanya.hu honlapon olvashatók.
Balázs Bálint

Forrás: [Múlt-kor]

Fenntarthatóság.lap.hu | Ökológia.lap.hu